KRÓNIKA
Történelmi előzmények (1703-1954)
A György Oszkár téren a Vasvári Pál Általános Iskola modern épülettömbje mellett elsétálva kevesen gondolják, hogy nemcsak a közeli skanzen miatt járnak történelmi köveken. Ugyanis a jelenlegi iskola elődje, - a Magyar Oskola - a korra nézve Székesfehérvár második legidősebb tanodája volt.
1703 - Magyar Oskola a második legidősebb tanoda
A Magyar Oskola intézménye a XVIII. század elejétől működött s, hogy mikor keletkezett a régi iskolahelyiség arról nincs hiteles adatunk. A források tanúsága szerint annyi bizonyos, hogy 1703. május 4-én Strebaj Sámuel Ignácot magyar iskolamesterré választották. Ezek szerint ebben az évben a Magyar Oskola már bizonyosan működött.
1825 - Oskolabővítés
1814-ben, amikor a magyar nyelv használata királyi jóváhagyást nyert, egyre több szülő igyekezett gyermekét a magyar oskolába adni. A tanulók létszámának gyors emelkedése szükségessé tette a oskola bővítését. 1825-ben került sor első ízben erre. A segédtanító lakásából alakítottak ki egy második tantermet, a segédtanítóknak pedig "a fészerből kevés költséggel lakást csináltak".
1826 - Az első, helyre utaló adat a Magyar Oskoláról
1826-ban Wüstinger, városi mérnök által készített felmérés nyomán elkészített telekkönyvben a Kaszárnya (a mostani Kossuth-) utcában a 191. szám alatt van feltüntetve a "Mészárszék vagy Magyar Oskola".
1833 - A Magyar Oskola költözik a Funtházba
A tanulók létszámának növekedése miatt az oskola továbbra is szűkösnek bizonyult. A bővítés helyett azonban a Német Oskolát- ahova többnyire lányok jártak-, valamint a Magyar Oskolát is átköltöztették 1833 novemberében az úgynevezett Funtházba. Ez a Hiemer házzal egy építészeti egységet alkot ma is, s kapuja az Oskola utcára nyílik.
Oskola utca
Forrás: http://www.panoramio.com/photo/20067411
1836 - A Magyar Oskola költözik a Ráczvárosba
Hamarosan azonban innen is költöznie kellett az iskolának. 1836. április 14-én született határozat arról, hogy az oskolamestert áthelyezik a "Ráczvárosba".
1839 - Kóbis-féle ház megvásárlása
Miután a törvényes keretek biztosítva voltak az oskola költözködéséhez, a város 1839-ben megvásárolta a Kóbis-féle házat 4800 Forintért.
1861 - Az oskola bővítése
A tényleges bővítés 1861-ben készült el, az újabb immáron harmadik tanterem mellett egy új tanítói lakást is építettek. Ezzel három tantermesre bővült az iskola, melyekben a kántortanítóval (iskolamester) együtt három tanító okította a fiatalokat.
1880 - Szömörce utcai Községi Elemi Iskola
A "Szent István" Városi Elemi Tanoda 1872-től négy osztályos majd az 1880/1881-es tanévtől hat évfolyamos iskolaként működött. 1905-ben alakították leányiskolává, s ugyanekkor Szömörce utcai Községi Elemi Iskolának nevezték el.
1913 - Az újabb keresztelő
Az újabb keresztelő sem váratott sokáig magára, hiszen 1913-ban a Gőbel János Téri Községi Elemi Leány Iskola nevet vette fel az intézmény.1932 - A Belvárosi Egyház megvásárolja a Göbel-téri iskolát
A Gőbel-téri volt elemi iskola épületét a hozzá tartozó üres telekkel 23.000 pengőért vásárolta meg a várostól
a Belvárosi Egyházközség. Az egyházközség fent említett ülésén Törzsök Pál tanácstagot választották meg az
épület gondnokául. A várossal kötött adásvétel Schvoy Lajos megyéspüspök 1932. november 14-én kelt
jóváhagyásával vált érvényessé s Palotavárosi Otthon néven működött. A környéken lakók nagy örömére.
Az intézmény vezetője Kisteleki István esperes plébános, utóbb kanonok volt. A programokat pedig elsősorban
Langhammer János káplán szervezte. Az elemi iskolás gyermekekből színjátszó csoportot hozott létre, akik nagy
sikerrel mutatták be a János vitézt.
Ezt követően tehetséges palotavárosi ifjakból amatőr színjátszó csoportot szervezett, akik többek között
a Mágnás Miska ill. a Mézeskalács c. színdarabokat adták elő.
Híresek voltak a februári teaestek, amelyeken a palotavárosi családok, az egyházközség vezetői ill.
tagjai vettek részt Az épületet az egyházközség anyagi lehetőségeinek megfelelően igyekeztek úgy
átalakítani, hogy a katolikus szertartásokra is alkalmas legyen. Ennek keretében létesült egy
kis kápolna is , amelynek ünnepélyes harangszentelésén 1938-ban, a Szent István év keretében
Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is részt vett.
Az iskolánk jogelődjétől napjainkig (1954-2000)
Iskolánk jogelődje a Vasvári Pál Tanítóképző Gyakorló Iskola, noha a Gőbel János-téri iskola épülete eladását követően is nemes célt szolgált a katolikus egyház tulajdonában, tíz esztendővel később a város vezetése felvetette azt az elképzelését, miszerint a vályogból készült régi iskola helyén egy új, 10 tantermes, korszerű iskolát kíván létesíteni. Az új iskolaépület kivitelezésére a háborús években már nem nyílott mód, sőt az ünnepélyes átadásra egészen 1960 őszéig kellett várni.
1954-1960, építkezés
A Vasvári Pál Általános iskola jogelődje már 1954. szeptember 1-től működött Vasvári Pál
Tanítóképző Gyakorló Iskola néven az Állami Főreáliskola épületében. A mai Szent István Mezőgazdasági
Középiskola az Ady Endre utcában. A György Oszkár téren megnyíló modern iskola a második három éves terv
(1958-1960) keretében épült fel, s nyolc tanteremmel állt a diákok és tanítóik rendelkezésére.
Az építkezés 1959 szeptemberétől 1960 szeptemberéig tartott.
1960-1972 - Arató Béla az iskolaigazgató
Az új általános iskola igazgatója 1960-1972-ig Arató Béla volt. 1962-ig az iskolában ének-zene tagozat is működött. A két intézmény számára az új épület szűkösnek bizonyult, ezért az 1960/1961-es tanévben három alsós vasváris osztály továbbra is az Ady Endre utcában tanult, majd 1962 szeptemberétől a Zenei Általános Iskola elköltözött a Vasútállomás mellé, a Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola épületébe.
1972 - Molnár György az igazgató
1972 augusztusától Molnár György az iskola igagatója. Igazgató úr kezdeményezésére került sor például a szaktantermek kialakítására. Ugyanakkor testnevelés tanítását továbbra is megnehezítette, hogy az iskola nem rendelkezett sem tornateremmel, sem szilárd burkolatú sportudvarral Ezért is bővítette a város 1979-ben egy korszerű tornacsarnokkal az intézményt.
1980 - Újabb helyhiány
A már korábban is jelentkező helyhiány és a gyermeklétszám emelkedése a tantermek számának a növelését tette szükségessé. Az újabb építkezések nyomán 1980. szeptember 1-én immáron 24 tanteremben kezdődhetett meg az oktatás. Ekkor került kialakításra az emeleten két előadóterem is. Az egyikben kémia és fizika oktatás, a másikban a biológia és földrajz tanítás zajlik azóta is.
1985 - A Nyelvi Irodalmi és Kommunikációs, majd 1989-től az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Nevelési Program bevezetése
Alternatív tantervként, - a városban úttörő szerepet játszva -, 1985-ben került bevezetésre a Vasváriban a Nyelvi Irodalmi és Kommunikációs, majd 1989-től az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Nevelési Program.
2000 - Presztizs
A Vasvári Pál Általános Iskola évszázados hagyományok örököseként viszonylag rövid idő alatt komoly presztízst vívott ki magának a Palotavárosban, Székesfehérvárott és Fejér megyében egyaránt. Az iskolának nagyon jó kapcsolatai voltak a palotavárosi iparosokkal, akik gyermekeiket majd később unokáikat is ide íratták be. Olykor pénzzel, de ha kellett saját munkájukkal is készek voltak támogatni az intézményünket.
(Az évkönyv alapján)Laczkó Gábor ig.
Ennek a témának a feldolgozása folyamatban.
........
... ig.