PEDAGÓGIA ÉS GARANCIA ALAPÍTVÁNY MEGALAKULÁSA,
TÖRTÉNETE 1991-től 2000-ig

Az alapítvány 1991 októberében alakult, Molnár György - az iskola akkori igazgatója javaslatára a tantestület hozta létre 50 000 Ft alapítói összeggel. A kuratóriumot két fő pedagógus és egy szülő alkotta.

Ekkor a városban gomba módra szaporodtak az iskolai alapítványok, - gondolkodva azon, hogy hogyan lehetne egy államilag finanszírozott oktatási intézményben olyan anyagi forrásokra szert tenni, amelyek segítik az iskola oktató-nevelő munkáját.
Nevet, célokat és feladatokat kellet választani az alapítványnak. A név választásával a lehető legnagyobb cél fogalmazódott meg: garanciát vállalunk a pedagógiában! Az alapító okirat szerint ekkor az alapítvány célja "a tanulók képességük szerinti kibontakoztatása, valamint az alkotó pedagógusok tevékenységének támogatása."

A fő feladat pedig a minőségi nevelő munka, pályázatok kiírása, oktatási eszközök vásárlása és jutalmak odaítélése.

A kezdeti években hagyományok felkarolásával haladtunk: emlékplaketteket adományoztunk a nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulóknak, valamit a tanulmányi versenyekben jeleskedőket könyvjutalomban részesítettük a tanév végén. A szülők évenkénti 100 Ft anyagi támogatással segítettek, de volt olyan szülő, aki bérlőket keresett az iskola helyiségeire. Hamarosan virágárusok, ásványgyűjtők árulták portékájukat az aulában, kik bérleti díjukkal szaporították az alapítvány vagyonát. Segítetteük az elhízott, túlsúlyos tanulók egészségvédelmi programját, a tanórán kívüli foglalkozásokat szövőszék és bábjátékok megvásárlásával támogattuk. A a szülők-nevelők báljának farsangi bevételeiből a könyvtár hangtechnikai eszközeinek fejlesztésére volt lehetőség.

Az 1996-os évtől a személyi jövedelem adó egy részének közcélú felhasználásáról szóló törvényi rendelkezések lendületet adtak az alapítvány bevételének. Az említett lehetőségek a szülők bizalmával párosultak, így a lehető legnagyobb anyagi támogatással számolhatott a kuratórium. A további alapítványi feladatok ennek arányában alakultak: a szülők néptáncos ruhákat vartak a vásárolt ruhaanyagból, a kiállítási paravánok elkészítésével "Rügyeket bontok ébresztek virágot" címmel rajzpályázatot hirdettünk az iskola minden tanulójának. A gyerekek a februári hiányzások ellenére, s a tantárgyi versenyek mellett szorgalmasan és lelkiismeretesen alkottak. A nyílt napok alkalmával az aulában elhelyezett paravánerdő közelebb csalogatta a szülőket az iskolához. Az 1998-99-es évek akreditált továbbképzéseinek eredményeképpen sok nevelő szerzett legalább alapfokú számítástechnika ismeretet, így megteremtődött annak az igénye, hogy számítógépet vásároljunk a tanáriba, melynek konfigurációját az iskola egy nyomtatóval egészítette ki.

A gimnáziumok elszívó hatásainak ellenére "maradt még jó tanuló az iskolában" és hogy, példaként állíthassuk őket a többi tanulók előtt: 1998-tól a felsős tanulók tanulmányi ösztöndíjat kaptak, valamint az alsó évfolyamokon a négy éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók könyvjutalomba részesültek. 1999-től az alapítvány, néhány alsós kollega jótékony célú szülők-nevelők báljának, megszervezésével százezer forintos adományhoz jutott, így elkészülhetett az iskola külső udvarának játszóterének a kialakítása.

Az alapítvány történetét (1991-2000) Tóth István nevelő, volt kuratóriumi elnök foglalta össze az iskola 40. évfordulójára.